Agykontroll technikák_1

ALVÁS KONTROLL

Mikor használjam?
- Ha este nem jön álom a szemedre,
- ha éjjel fölébredsz, és úgy érzed, nem tudsz elaludni,
- ha utazás közben, vagy bárhol másutt gyorsan el akarod altatni magadat.
Hogyan használjam a technikát?
Behunyt szemmel alkalmazd a 3-ról l-re módszert, majd képzelj el magad előtt egy táblát! Rajzolj rá gondolatban egy kört, s abba egy nagy X-et! Képzeletben tö¬röld le az X-et, ám óvatosan, komótosan! Kezdd középről, és körkörös mozdula¬tokkal közeledj a körhöz! Vigyázz, hogy a kör sértetlen maradjon! Ezt követően írd fel képzeletben a tábla jobb felső részére a „Mélyebbre" szót! Utána írd a körbe a 100-as számot, majd középről kezdve, a kör felé közeledve töröld le! Ezt követő¬en írd át a körtől fölfelé és jobbra olvasható „Mélyebbre" szót! Utána írd a körbe a 99-es számot, majd középről kezdve, a kör felé közeledve töröld le! Ezt követően írd át a körtől fölfelé és jobbra olvasható „Mélyebbre" szót! Addig folytasd az egyre kisebb számok körbe írását és a „Mélyebbre" szó átírását, amíg el nem alszol!
Tanácsok:
- Vedd komolyan a technikát! Ez a hozzáállás a legfontosabb ahhoz, hogy si¬keres légy az alváskontrollal! Határozd el, hogy valóban addig alkalmazod, amíg el nem alszol! (Kevesen jutnak el a 70-es számig...)
- Szépen, komótosan írj képzeletedben! Figyelj a részletekre, hogy figyelmedet valóban lekösse ez a gondolati tevékenység!
- Nagy kört rajzolj, és abba nagy számokat írj, amelyek kitöltik a rendelkezé¬sedre álló helyet! Utána gondosan töröld le a számot, mert ha az ilyen részle¬tekre ügyelsz, akkor nem fogsz a napi problémákon töprengeni, s azok nem tar¬tanak ébren! Tevékenységed unalmas lesz, nagyon unalmas. Annyira unalmas, hogy inkább elalszol, csak ne kelljen folytatni a feladatodat...
- Ha figyelmed elkalandozik, s elfelejted, hogy melyik számnál is tartottál, sem¬mi baj. Kezdd el újra, bármelyik számmal! Ha úgy érzed, hogy a technika szá¬modra nem válik be, akkor nézd át újra az útmutatót, és győződj meg arról, hogy valóban mindent pontosan az előírás szerint végzel! Ha már sikerrel jársz, akkor kísérletezhetsz a technika számodra esetleg még megfelelőbb változatával.
- Nem baj, ha eleinte kevéssé, vagy egyáltalán nem jelenik meg „lelki szemeid" előtt a tábla képe! Gyakorlással egyre jobban el tudod majd képzelni. Ha gondo¬lod, akár valódi táblán is gyakorolhatsz, s utána könnyebb lesz fölidézni a látot¬takat.
- Szükség esetén megerősítheted a technika hatását, ha elmetükre-technikával programozod, hogy az alvás kontroll alkalmazásakor nagyon gyorsan elalszol.
- Érdemes rendszeresen használni az alvás kontrollt, mert segítségével egyre gyor¬sabban elalszol. Tapasztalat szerint egy idő után már másodpercek alatt elaltat¬hatod így magadat!

ÉBREDÉSKONTROLL

Mikor használjam?
Ha ébresztőóra nélkül - s így stressz és masina nélkül, békésen, kellemesen -akarsz felébredni alvásodból reggel. (Nappali szunyókálás esetén is alkalmazható.)
Hogyan használjam?
Elalvás előtt menj szintedre a 3-ról l-re módszerrel, szükség esetén utána még a testedet is ellazíthatod tetőtől talpig, majd képzelj el magad előtt egy órát, állítsd be képzeletben a tervezett ébredés időpontjára, és mondd magadban: „Ez az az időpont, amikor föl akarok ébredni. Ez az az időpont, amikor föl fogok ébred¬ni." Ezt követően fordulj be, és aludj!
Tanácsok:
- Lehetőleg ne tegyél egyidejűleg ébresztőórát is az ágyad mellé, mert elméd ko¬molyabban veszi a feladatot, ha fölébresztésedben nem hagyatkozhat külső se¬gítségre!
- Akkor is próbáld ki néhányszor a technikát, ha egyébként nem kéne időben kelned, mert ez az egyszerű módszer segít, hogy megtapasztald, elméd többre képes, mint eddig hitted. Márpedig minél többet el mersz hinni elméd képes¬ségeiről, annál többre is vagy képes!

Egy másik fajta ébredéskontroll, az úgynevezett „Pohár víz” technika:
Mielőtt lefekszel, vegyél magadhoz egy pohár vizet és kezd el azt inni. Ilyenkor az agyad automatikusan a vízre figyel, nehogy megfulladj. Fordítsd ilyenkor a figyelmed arra az időpontra, mikor ébredni szeretnél, és kezdd el magadban mondani „ Ebben az időpontban fogok felébredni, ebben az időpontban fogok felébredni”


ÉBRENLÉT KONTROLL

Mikor használjam?
- Ha elálmosodsz - pl. vezetés, tanulás vagy munka közben -, holott éber akarsz lenni.
- Ha reggel fáradt és álmos vagy, mert keveset aludtál az éjjel, de nem teheted meg, hogy még aludj, mert dolgod van.
Hogyan használjam?
Vezetés közbeni elálmosodás esetén húzódj le az útról, állítsd le a motort, majd menj szintedre a 3-ról l-re módszerrel! (Álmosan ez különösen könnyű...) Mondd magadban: „Álmos vagyok, fáradt vagyok. Nem akarok álmos lenni, nem akarok fáradt lenni. Azt akarom, hogy éber és friss legyek, hogy jól és tö¬kéletesen egészségesnek érezzem magamat. Hamarosan 1-től 5-ig számolok, öt¬höz érve kinyitom a szemem, friss leszek, éber leszek, jól és tökéletesen egész¬ségesnek érzem majd magam, jobban, mint korábban. Nem leszek álmos és fáradt. Friss és éber leszek. 1-2-3, öthöz érve kinyitom a szememet, friss leszek, éber leszek, jól és tökéletesen egészségesnek érzem majd magamat, jobban, mint korábban. Nem leszek álmos és fáradt. Friss és éber leszek. 4-5, szemem nyitva, friss vagyok, éber vagyok, jól és tökéletesen egészségesnek érzem magam, job¬ban, mint korábban. És ez így van."
Ha például tanulás közben álmosodsz el, részben azért, mert nem érdekel atananyag, akkor értelemszerűen módosítsd a programozás szövegét: „friss leszek, éber leszek, és érdekel a történelem..."
Tanácsok:
- Ha a 3-ról l-re módszer alkalmazása után mégsem lennél még elég laza, akkor szánj rá kicsit több időt, és egy-két mélyítő technika segítségével menj mélyebbre!
- Ha autóvezetés közben elálmosodsz, akkor egy percet se várj, hanem azonnal húzódj le az útról, s alkalmazd a technikát! Eletet menthetsz vele! (Sajátodat és másét is.)
- Ha egy idő múlva mégis elálmosodsz újra, akkor ismételd meg a technika alkalmazását!
- Hazaérve aludd ki magad! Ne élj vissza a természettel!


ÁLOM KONTROLL

Mikor használjam?
- Érdemes szinte minden este. Ha „csak" arra használod, hogy megfigyeled és értelmezed álmaidat, önmagában már az is kincset ér, hiszen jobban meg fogod így ismerni valódi énedet, a mélyben megbúvó, esetleg elfojtott érzéseket, indulatokat. Márpedig az alapos és ön-becsapásmentes önismeret a fejlődés egyik sarokköve.
- Az álom kontroll harmadik fázisát akkor használd, ha valamilyen kérdésre keresel választ. A kérdés jellege bármilyen lehet.
Hogyan használjam?
Fontos a fokozatosság!
1. lépés: Egy álom megjegyzése. Elalvás előtt menj szintedre, majd mondd ma¬gadban: „Emlékezni akarok egy álmomra, emlékezni fogok egy álmomra." Utá¬na aludj el, de előbb érdemes papírlapot vagy füzetet készíteni az ágyad mellé -esetleg elemlámpát is -, valamint ceruzát. Ha éjjel fölébredsz, s emlékszel ál¬modra, akkor írj le olvashatóan egy-két kulcsszót, vagy firkants valamilyen kis rajzot a papírra! (Lehet, hogy éjjel nem ébredsz föl, csak reggel, de a progra¬mozás miatt várhatóan emlékezni fogsz egy álmodra.)
2. lépés: Ha már több éjszaka sikerült megfigyelni és reggel felidézni egy álmot, akkor elalvás előtt menj szintedre, majd mondd magadban: „Emlékezni akarok és emlékezni fogok álmaimra." Ha éjjel többször fölébredsz, készíts rövid föl¬jegyzést álmodról! (Ekkor is lehet, hogy csak reggel ébredsz fel, de a programo¬zás miatt várhatóan emlékszel majd több álmodra.)
Ha már néhány napon át jól emlékszel több álmodra, akkor kérdezhetsz isbölcsebb tudatalattidtól.
3. lépés: Elalvás előtt menj szintedre, majd mondd magadban: „Olyan álmot
akarok, s olyan álmom lesz, ami az engem foglalkoztató kérdés megoldásához
ad információt." Ekkor fogalmazd meg a kérdést, majd mondd: „Megkapom az
álmot, emlékezni fogok rá, és meg fogom azt érteni." Ezután aludj el szintedről,
ám ez esetben is előtte készíts ágyad mellé papírt és ceruzát! Meglátod, olyan
álmod lesz, ami - legtöbbször persze szimbolikusan, jelképeken keresztül - vá¬
laszt ad kérdésedre.



Tanácsok:
- Ha korábban szinte soha nem emlékeztél álmaidra, akkor kitartóan alkalmazd az álom kontrollt, mert lehet, hogy időbe telik, míg beindul az álomfelidézés! Tapasztalat szerint legkésőbb három héten belül ilyenkor is sikerül visszaem¬lékezni az álmokra, beindul az álomfelidézés.
- Akkor is érdemes használni az álom kontrollt, ha egyébként szoktál emlékezni álmaidra. A programozás hatására ugyanis az álomciklusok végén ébredsz majd, s így a teljes álmot fel tudod idézni, nem csak egy részét.
- Az álom értelmezéséhez reggel érdemes szintedre menni, és elmerengeni ál¬mod, illetve álmaid értelmén. Föltehetsz ilyenkor segítő kérdéseket magadnak, pl. „Mit jelent számomra ez az álom?", „Hogyan szólhat vajon az életemről?", „Mit tanulhatok ebből az álmomból?" stb. Ha fölismerésszerű, „bekattanó" „aha — élménnyel" jön egy gondolat, nagy valószínűséggel az az álom jelentése.
- Érdemes álomnaplót vezetni! Életünk során ugyanis mindannyian egyedi ta¬pasztalatokra teszünk szert, s így életünk eseményeinek mindnyájan egyedi szimbólumrendszerét építjük ki. Ha rendszeresen figyeled és értelmezed álma¬idat, egyre jobban megismered „biokompjútered" többé-kevésbé egyéni jelkép¬rendszerét, s egyre biztosabban eligazodsz belső világodban, egyre többet tudsz meg magadról és céljaidról ebben a „belső dimenzióban".
- Ha kérdésedre esetleg nem érkezik meg rögtön, első éjszaka a programozott, „megrendelt" álom, ne keseredj el, hanem ismételd meg a programozást! Türe¬lem, a válasz meg fog érkezni!
- Az álom kontroll 3. fázisát alkalmazva mindig tedd hozzá a programozás vé¬géhez: „...emlékezni fogok rá, és megfogom azt érteni"!
- Azért is érdemes rászokni az álom kontroll gyakori használatára, mert segítsé¬gével egyre nagyobb mértékben uralhatod az „alfa dimenziót", s ebben a világ¬ban egyre ügyesebben tudod majd létrehozni és irányítani a gondolati képeket.

Forrás: Ezoteriaoldal.hu

Bevezetés az agykontrollba

Első lépésben az alap kérdésekre szeretnék választ adni!
Mi az agykontroll?
A Silva-féle agykontroll egy tudományosan megalapozott, egyszerű, könnyen elsajátítható önfejlesztő módszer. Lehetővé teszi, hogy agyunk 2%os kihasználásánál lényegesen nagyobb mértékben használjuk ki azt, így sikeresebben oldjunk meg mindenféle problémát. Egyik fontos eszköze a relaxáció, ami egyúttal bizonyítottan megbetegítő hatású stresszt is levezeti!
Mire jó az agykontroll?
Stressz levezetésére
alvászavar megszüntetésére
ébresztőóra nélküli, időzített ébredésre
élénkítőszer nélküli felfrissülésre (például autó vezetéskor)
memória fejlesztésre
gyorsabb, hatékonyabb tanulásra
a jó döntéshozatal megkönnyítésére
a fájdalom és vérzés gyors uralására
szokásaink(pl. dohányzás, alkoholizálás, túlzott evés, lustaság) akaraterő és kínlódás nélküli megváltoztatására
gyermekeink és felnőtt szeretteink szavak nélküli megsegítésére
Hogyan lehet megtanulni az agykontrollt?
Négynapos agykontrolltanfolyamon a legkönnyebb elsajátítani, hosszabb idő alatt, alapszinten könyvből is megtanulható( ez utóbbihoz nagy segítséget nyújt a Gyógyíthatsz című könyv)
Ki tudja elsajátítani és sikerrel alkalmazni az agykontrollt?
Mindenki, aki követi a kapott útmutatást, és gyakorol. Egyes technikák azonnal alkalmazhatóak, hát használd őket! Más technikák esetén némi időre van szükség, amíg tökéletesen mennek, működnek. Ha magas szintre akarsz jutni, gyakorold használatukat és nagyon hamar ezeket is sikerrel fogod alkalmazni!
Egy fontos tanács: amennyire lehet, az elme világában kerüld az "erőfeszítést"
Ennyit a bevezetésről mindenkinek sok sikert kívánok az agykontrollhoz, kívánom hogy a technikák elsajátításában találj sok örömöt!

Buddhizmus

A buddhizmus a történelmi buddha, Gautama Sziddhártától ered, aki i. e. 563– 483 között élt, a harcosok kasztjába tartozó uralkodó család fiaként. Sziddhárta csodás körülmények között született Indiában, és egy uralkodó család fiatal hercegeként nevelkedett. Azonban megrázó élményt jelentett számára harminc éves kora körül az a felismerés, hogy a betegség, az öregség és a halál (vagyis a szenvedés) minden érző lény osztályrésze.
E felismerést követően elhagyta a családját, lemondott a gazdagságról, és a megvilágosodás keresése érdekében remetének állt. 35 évesen, egy éjszakai elmélkedése alatt döbbent rá arra, hogy a szenvedés (azaz a lét alapvetően nem kielégítő volta) a tudatlanságból (nem az intellektuális szegénység, hanem a szellemi vakság értelmében) fakad, a szenvedés oka a mohó vágy (vagy létszomj), mely a tudatlanságból fakad; a szenvedéstől való megszabadulás, ha megszüntetjük az okát; ennek módszere pedig a Nemes nyolcrétű ösvény. Az, aki legyőzte a tudatlanságot, képes megszabadulni a létszomjtól, így eléri a Nirvánát (a nirvána jelentése ellobbanás, a szenvedés gyökérokai lobbannak el). Hátralévő életét tanítással töltötte.
A Buddha nem isten, nem is egy isten földi megtestesülése, hanem ember, aki ki van téve a betegségeknek, megöregedésnek, s akinek az élete szintén halállal végződik. De megkülönbözteti a többi embertől, hogy minden szenvedélyt és elvakultságot legyőzött, azaz megvilágosodott, megvalósította a Nirvánát. A különböző buddhista írások szerint Gautama Sziddhártát több buddha előzte meg és fogja még követni.
Buddha tehát ember, aki legyőzött önmagában minden tudati elhomályosulást (zavaró érzelmet), szellemi tökéletessége következtében hatalmas erők bontakozhattak ki benne, és erre a tudásra saját erejéből tett szert, nem más tanítómesterek, isteni kinyilatkozás, vagy szent iratok tanulmányozásának a segítségével. Buddha tanítása szerint ez az út azonban a buddhává válásig „mások véleménye, és saját elmélkedésünk révén” világosodik meg. Bár az útmutatásra szükség van, a szintézis hangsúlyos szerepet kap tanításaiban.
A tan - filozófia és vallás
Buddha nem fektette írásba tanait, azok megismerése közvetítők útján terjedt. A Tan folyamatosan változik a mai napig, kanonizálása a különféle iskolák által tartott zsinatok során történt. A legrégebbi iskolák páli nyelven írott kánonja, a Tipitaka sem tekinthető a Magasztos beszédei közvetlen lejegyzésének, hiszen ezen (addig szóban áthagyományozott) szövegek Asóka (i. e. 272-232) korában keletkeztek, tehát bő két évszázaddal a Buddha halála után. Ennek ellenére meglehetősen konkrétan támaszkodhatunk e szövegek tartalmi egységére, a visszatérő formulákra, így például a „Négy nemes igazság”, a „Függő keletkezés”, az „Állandó Én nemléte”, a „Nemes nyolcrétű ösvény”, és a „Nirvánáról, az újraszületések sorozatának megszüntetéséről mint végső célról” szóló tantételek.
Amennyiben Buddha a megváltás tanának lényegét a dharmákra vonatkozó elméletben látja, akkor a buddhizmus koherens filozófiai rendszerként értelmezhető. A létezés folyamatait racionalitással vizsgálja, és megpróbálja feltárni a folyamatok közötti oksági kapcsolatokat. Eltekint az olyan örök szubsztanciák feltételezésétől, mint isten, lélek, anyag, ezzel együtt metafizikus szemléletű rendszer, karmikus következményekről és megváltásról beszél, elismeri a múlandó túlvilági lények létezését a mennyekben és az alvilágban. A szent dolgok iránti elkötelezettsége, erőteljes etikai tartalma, szervezeti felépítése miatt a buddhizmust azonban vallási rendszerként is tárgyalhatjuk.
Élet és a világ
Hagyományos tibeti tanka (thangka), azaz festett vagy rajzolt vallási tárgyú kép, mely az "élet kerekét" ábrázolja a hat birodalommal.
Buddha abból a felismerésből indult ki tanításai során, hogy a világi jelenségek, amelyek körbevesznek bennünket, átmenetiek. A keletkezés és pusztulás örök körforgásában változó jelenségek mélyebb okait kutatva megállapította, hogy az ember és világa független alkotórészek összessége, a testi dolgok, érzések, észlelések, elképzelések, ösztönök és tudatos cselekedetek kombinációi, amelyek szintén ki vannak téve a változás örökös körforgásának. Az átmeneti kapcsolatok új, minőségileg egyedi jelenségeket alkotnak, majd ezek felbomlása után a szintén változásnak kitett alkotórészek másfajta kapcsolatokra lépnek. A materializmussal ellentétben tehát azt állítja, hogy nincs egy végső, megbonthatatlan anyagi atomszerűség, amely szervezettségével létrehozza a testeket, és gondolkodó szerveket, hanem ezek a független alkotórészek maguk is állandóan változnak. Egyúttal tagadja a halhatatlan lelkek, vagy szellem-monádok létezését, amelyek a test elpusztulása után tovább élnek. Nem ismeri el az örök ős szubsztancia létét sem, amelyből minden szellemi és anyagi keletkezett. (lásd. upanisadok Minden-Egy tana).
Az elemeket, melyek már nem tevődnek össze másokból, véglegesen különálló egységek, „dharmának” nevezik. A föld, víz levegő, tűz ilyen dharmák, de a különböző képességek, mint látás, hallás, érzékelés, az öntudat, a nem tudás, a gyűlölet, a vágy, az óvatosság, a dicsőség, a szépség, a gazdagság, az igazság, a hamisság, a nemi hovatartozás, az alvás, az éhség, a betegség, a születés, a keletkezés, öregedés, halál és sok-sok más is.
Az élőlények és konkrét tárgyak konkrét dolgai kivételével a régi szövegek mindent dharmának neveznek, amiből hatás indulhat ki. A karma maga a cselekvési kényszer. A dharma hindu "világtörvény" szerinti felfogása itt egy szűkebb értelmezést kapott, amelyet a buddhizmusban alapvető, vagy végső lételemeknek is fordíthatunk. Ami számunkra egységes személyiségnek látszik, az Buddha szerint különböző dharmák összessége, szuperpozíciója, amelyek látszólag egységes egésszé fonódnak össze. A dharmák együttműködése olyan harmonikus, elmúlásuk és keletkezésük olyan gyorsan történik, hogy képtelenek vagyunk ennek tudatára ébredni. A tapasztalat világában a dharmák állandó mozgásban vannak, más dharmáktól függően keletkeznek, majd megsemmisülnek, hogy újaknak adják át a helyet. Létrejöttük előfeltétele más dharmák sokaságának létezése, mint ahogy a növény létrejötte a legkülönfélébb környezeti hatások függvénye (mag, talaj, levegő, napsütés, stb.). Ha egy dharma hatóereje kimerül, az őt létrehozó okok ugyanolyan másik dharmát teremtenek, és ez lép a kiesett helyébe.
Az ember tehát, egy folyamatosan változó dharmák alkotta folyamat, amely a halállal sem szakad meg, mivel azok a dharmák, amelyek együttesen alkotják az egyént (természeti, fizikai, erkölcsi dharmák) a halál után sem szűnnek meg, hanem működnek tovább, létrehozva az alapfeltételeket egy új individuum megjelenéséhez. Ez az új individuum örökli az elpusztult test valamennyi jó és rossz tettének következményeit.
Karma: ok és okozat
Az egyszerű elemek, amelyek az egyén külső és belső világát meghatározzák, folyamatos mozgásban vannak, azonban nem összefüggés nélkül, egymástól függetlenül lépnek fel, és nem ok nélkül enyésznek el, hanem szigorú törvényszerűségek alapján. Buddha tanítása szerint ezek az alapelemek a világtörvény (dharma) végtelen sokaságú megnyilvánulásai, amelyek jelen vannak az univerzum rendjében, a karma következmény-okság elvén alapuló erkölcsi világrend kialakításában.
Újjászületés
A brahmanizmussal, hinduizmussal ellentétben, amelyek szerint a halott testéből egy önálló szellemi-monád szakad ki, és hatol be az új anyatestbe, és mintegy birtokba veszi a létéhez szükséges fizikai környezetet, addig Buddha egy olyan újramegtestesülést tanít, amelyben egy szüntelenül változó és mozgásban levő öntudatáramlás hozza létre, a véget ért létezésben felgyülemlett erők hatása révén, az új individuumot.
Ennek megfelelően a lélekvándorlás kifejezés csak akkor alkalmazható a buddhizmusra, ha "lelken" valami teljesen mást értünk, mint a bráhmanák, vagy mint a legtöbb ókori, keresztény, vagy iszlám filozófus. A halott, és az, aki a tőle öröklött karmikus erők révén újjászületik, két különböző lény, de mégsem az, mivel az új szükségszerűen következik a régiből, mint őrségváltáskor az őrtüzek is folyamatosságukban követik egymást.
A két lét közötti összekötőkapocs az akaratmegnyilvánulások és hajlamok összessége, amelytől az új létezés elemeinek (dharmák) összefonódása függ, mindenekelőtt a vágy az élet akarására (trisná).
A sokszoros újjászületés során, egyre inkább közelítünk a szenvedélyektől mentes élethez, míg csaknem végtelen újjászületés és megszámlálhatatlanul sok létformák megélése után elérjük a tökéletesen szenvedély- és szenvedésmentes létezést, és világi vándorlásunk véget ér. Megszűnik a karmánk által előírt és kikényszerített újjászületési folyamatsor, eljutunk a nirvána örök nyugalmába. Ez maga is dharma, a világtörvény realitása, de ez abban különbözik minden más dharmától, hogy ezt nem a hajlamok (szanszkára) idézik elő, tehát nem is enyészhet el.
Szamszára
Az élet szenvedés, mivel múlandó, és még a legboldogabb egyén is ki van téve a betegségeknek, öregségnek, halálnak. Ez a szenvedés csak akkor szűnhet meg, ha a trisná és a szenvedélyek, amelyek az újramegtestesülést előidézik megszűnnek. Ez azonban csak fokozatosan, sok újjászületés után lehetséges.
Négy nemes igazság
A páli Tipitaka szerint, a Négy nemes igazság Gótama Buddha első tanításai voltak, miután megvilágosodott. Gyakran a buddhista tanítások alapjaként is tekintenek a négy igazságra. A Buddha először meghatározta azt, hogy mi a szenvedés, utána megmondta, hogyan jön létre, aztán megállapította, létezik a szenvedés megszűnése, végül elmondta a szenvedés megszűnésének okát.
1. Van szenvedés – a szenvedés (duhkha/dukkha) az elégedetlenséget jelenti, azt, hogy valamilyen tapasztalat, élmény, számunkra nem kielégítő. Élvezetes és fájdalmas élmények egyaránt megjelennek és elmúlnak, egyik követi a másikat. Ezért nem találunk soha egy kielégítő, biztonságos állapotot. Ezért szenvedünk akkor is, ha valami élvezetes, s akkor is, ha valami fájdalmas.
2. A szenvedésnek van oka – az oka (szamudaja) a a vágy, a sóvárgás arra, hogy találjunk egy szilárd pontot, ami örömteli és biztonságos. Törekszünk egy tökéletes állapotra, még ha nem is gondolunk így rá, s amit soha nem kapunk meg.
3. A szenvedésnek van vége – a megszűnése (niródha) nem más, mint a vágyakozás kialvása. Annak a törekvésnek, hogy elérjünk egy örökkévaló tökéletes állapotot. Ezért a szenvedéstől megszabadulás, a nirvána, az nem egy hely, nem egy állapot, nem egy létforma, hanem a sóvárgás megszűnése.
4. Van egy út ami a szenvedés végéhez visz – a szenvedés megszüntetésének az útja (márga/magga) az, amit nemes nyolcrétű ösvénynek neveznek. Ez három fő részt tartalmaz: az erényességet, az elmélyülést és a bölcsességet. Az erényesség lényege külsőleg a helytelen tettek elkerülése, amivel magunknak és másoknak a kárára vagyunk, belsőleg pedig minden rossz elkerülése. Az erényes tettekkel, szavakkal és gondolatokkal békét és nyugalmat hozunk létre, mely jó következményekkel jár. Az elmélyedés a tudat finomabb ragaszkodásait kezeli, aminek következtében nyugalmunk és örömünk mélységesebbé válik úgy, hogy nem alávetett különféle külső körülményeknek.
Nemes nyolcrétű ösvény

A Dharmacsakra (magyarul: „dharma kerekere” a Nemes nyolcrétű ösvényt jelképezi.
1. Helyes szemlélet – Buddha szerint ez a Négy Nemes Igazság belátása. A világ elfogulatlan szemlélete, mely feltárja, hogy a lét szenvedés, a szenvedés oka a vágyakban rejlik, a vágyak megszüntetése a szenvedést is megszünteti.
2. Helyes szándék – Buddha egyszerűen azt mondja, határozzuk el a lemondást, a jóakaratot és az ártó szándék elkerülését.
3. Helyes beszéd – Buddha négy dolgot említ: tartózkodás a hazugságtól, rágalmazástól, durva beszédtől és az üres fecsegéstől.
4. Helyes cselekvés – a testtel elkövethető káros tettektől, érző lények elpusztításától, ártástól, nem adott dolog elvételétől és helytelen szexuális viselkedéstől, a vágyak mértéktelen kiélésétől való tartózkodás.
5. Helyes életmód – Olyan életvitel, melyben javainkat békés úton, tisztességesen és másoknak szenvedést nem okozva szerezzük meg.
6. Helyes erőfeszítés – Buddha négy elvet említ: 1. megsemmisíteni mindazt a rosszat, ami már felmerült bennünk, 2. a még meg nem született rossz létrejöttét megakadályozni, 3. a még meg nem született jó létrejöttét elősegíteni, 4. a már meglévő jót megtartani, ápolni.
7. Helyes éberség – jelenlét, figyelem, tanulás az élettől
8. Helyes elmélyedés – A meditáció Buddhánál a teljes kiüresítést jelenti.

Meditáció

A meditáció rendszerint olyan lelkiállapotra utal, amikor a testet tudatosan ellazítjuk, és szellemünket átengedjük a nyugalomnak és a belsőnkre való koncentrálásnak. A cél a lelki béke, megnyugvás keresése. Ilyenkor sikerül a környezetből kikapcsolódni, úgyhogy pszichológiai szempontból az élményt akár megváltozott tudati állapotnak is lehetne nevezni.
Számos nagy vallásban gyakorolnak rituális meditációt, míg az előbbi meditáció nem jelent szükségképpen vallásos tevékenységet.
A meditáció jelenlét. Megszűnik minden, az Itt és Most van. Nem csupán egy dologra koncentrál az ember, mert ezáltal megítéli az összes többit. Meditáció során kontemplálunk. Mindent érzékelünk. Amikor ezt megtanulja valaki akkor egy zajos piactéren tud a legjobban meditálni.

A hétköznapi emberek meditációja

Sokan úgy vélik, a meditáció valami egzotikus dolog, amely kizárólag a keletről érkező vallásokhoz kapcsolható. Vannak, akik úgy gondolják, ez valami olyasmi, amihez egy bizonyos módon kell ülni. Talán azt hiszik, ilyen gyakorlatot csak a „szent emberek” végeznek. Ám ezen feltételezések egyike sem igaz. Amikor valaki meditál, mindössze annyit tesz, hogy az elméjét egy bizonyos dologra összpontosítja.

A meditáció se nem misztikus, se nem másvilági, se nem nehezen elsajátítható. Nem csak egy bizonyos „elit” élhet vele, és nem csak azoknak való, akik szerteágazó tudásra tettek szert a keleti vagy egyéb vallásokban. A meditáció nagyon is kézzelfogható, praktikus, és mindenki számára elérhető módszer. Ha semmilyen spirituális gyakorlatot nem folytatunk, és nem hiszünk semmiféle istenben vagy felsőbb hatalomban, a meditáció gyakorlatával akkor is Valójában egy könyv olvasása vagy egy film nézése ugyanúgy egyfajta meditáció. boldogabb életet teremthetünk magunknak.

A meditációt évezredek óta, több kultúrában alkalmazzák, mivel számtalan előnye van. Mind a testünkre, mind az elménkre, mind az érzelmeinkre hatást gyakorol. A rendszeres meditáció eredményeképpen

• egészségesebbek leszünk, mert amikor a légzésünkre figyelünk, csökken a vérnyomásunk, lelassul a szívverésünk, nyugodtabbá válunk;
• élesedik az elménk, amely hatékonyabbá teszi a kommunikációnkat mind a munkahelyünkön, mind a társunk, a barátaink, a családunk körében;
• könnyebben tudunk koncentrálni, ezért kevésbé érezzük magunkat leterheltnek;
• tudatosítjuk az érzelmeinket, ezért ritkábban fordul elő, hogy túlreagáljuk a dolgokat;
• hamarabb megtaláljuk a megoldást életünk azon területein, ahol úgy érezzük, elakadtunk;
• közelebb kerülünk önmagunk, a körülöttünk lévő emberek, az életünk, az életfeladatunk megértéséhez.

Buddhista meditáció?

A meditáció a már megértett információt tapasztalattá változtatja. Első szinten az a célja, hogy lenyugtassa, és egy helyben tartsa a tudatot. Teret hoz létre a tapasztaló és annak tapasztalatai között, a bölcs ember számára lehetővé téve, hogy az élet komédiáiban vállaljon szerepet, és távol tarthassa magát a tragédiáktól. E védelmező távolságot általában úgy alakítjuk ki, hogy a légzésünkre figyelünk, vagy egy buddhaformára összpontosítunk – a meditáció ezen fajtáját szanszkritul samatá-nak, tibetiül siné-nek hívják. Ha képesek vagyunk ezt a tudatállapotot megtartani meditációnk „laboratóriumi körülményei” között, fokozatosan meg fogjuk valósítani a hétköznapokban is. Ez a fejlődésünk első lépése, mely a mély felismerés, valamint a komplikáltabb gyakorlatok alapja.
A meditáció második szintjét szanszkritul vipasjaná-nak, tibetiül laktong-nak nevezik. Ebben az esetben nem formán meditálunk, hanem magára a tudat természetére tekintünk – ezért nevezik a mély felismerés gyakorlatának. Anélkül vagyunk tudatosak, hogy tudatosságunknak bármilyen tárgya lenne – így a felismerés és a megértés spontán bontakozik ki.
Tehát összefoglalva elmondhatjuk, hogy a meditáció a tudat összpontosítása valamire, majd az ezen alapuló és ebből kibontakozó tisztánlátás.